Benyomások: XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

A tavalyi Könyvfesztivál után egyértelmű volt, hogy az ideire is muszáj kimennem. Szerettem volna szinte mindegyik nap kiugrani, de ez nem volt lehetséges, így egy napot tűztem ki, amikor viszont szinte egész nap kint leszek. Ez a nap lett a szombat, mely napon amúgy is több csábítónál csábítóbb kínálkozott. Meg is terveztem előre a napomat, hogy milyen programokhoz és standokhoz kell feltétlenül elnéznem.

Legnagyobb örömömre állandó társaságom is akadt könyvfesztiváli örömök mellé Nita_Könyvgalaxis személyében. Vele együtt vágtunk bele egy könyvmoly számára szinte kötelező kalandos napba.

Első utunk a B épületbe vezetett az Ad Astra és a Moly közös standjához. (Megjegyzem ez utóbbi társulásnak is nagyon örültem.) Rögtön el is merültünk az Ad Astra Kiadó szebbnél szebb kiadványainak csodálatában és a beszerzésekben. Nem siettük el a nézelődést, hisz ezen az egy standon

Én a következőkkel gazdagodtam: Kvantumtolvaj, Fraktálherceg, Behemót, az utóbbi kettőnek a bögréjével, egy cuki moxys kulcstartóval, meg sok Ad Astrás könyvjelzővel. Sajnos itt kis is merítettem a Könyvfesztiválra tervezett keretem, amit nem bánok, bár később szinte majd megszakadt a szívem még pár másik (na jó inkább rengeteg) vágyott, vagy érdekesnek tűnő könyvért.

Ezután elindultunk a Hannu Rajaniemis beszélgetésre, amire a nagy érdeklődő tömeg, és a terem kicsi befogadóképessége miatt még a küszöbig sem jutottunk el. Ám hála az Ad Astra Kiadónak, a beszélgetés felvételét később majd meg lehet nézni így mégsem maradunk le róla teljesen. 

A beszélgetés figyelése helyett inkább úgy döntöttünk, hogy kicsit felfedezzük, miket rejteget még a fesztiváli sokaság. Rögtön rábukkantunk egy igazi látványosságra a Geopen standjánál a „könyvszék” képében. Ha nem könyvekből és polcokból lenne összeállítva szívesen megpihentem volna rajta. Látványnak sem volt utolsó, ahogy az Európa Kiadó standjának tetején díszelgő stílusos óriáskönyvek mellett sem lehetett szó nélkül elmenni. Mivel idefele jövet nem értünk rá megnézni a szabad téren elhelyezkedő standokat, ezért kimentünk egy kicsit levegőzni és nézelődni. A Galaktika standjánál is jobbnál jobb könyvek kínálták magukat, a régebbiek 40%-os, az újak meg 25%-os kedvezménnyel.

Majd mennünk kellett, mert még a kezdete előtt oda szerettünk volna érni a Hannu Rajaniemi dedikálásra. Sikerült pont a kirakott dedikálós asztal jó oldalára állnunk, így benne voltunk az első ötben a dedikálós sorban. A sor egyre inkább hosszabbodott, és nemsokára Hannu is megérkezett. Hozott a laptopján egy előző nap összeütött programot, ami az emberek nevéből könyvcímeket párosítva kidobott egy új regény-, vagy novellacímet. Ezeket a személyre szóló dedikálás mellett, szintén beleírta a könyvek elejébe. A már szinte Nílus folyónyi méreteket öltő sor miatt csak az néhány embernek generált az író saját regény-, novellacímet, mert rájött, hogy így is jó sokáig el fog tartani, amíg végez. Mivel, szerencsésen, ötödikként kerültem sorra, nekem is jutott saját regénycím. Közben átadtam Hannunak a saját készítésű, természetesen magyar borítójú Kvantumtolvajos és Fraktálherceges, könyvjelzőimet. Láthatóan nagyon örült nekik, miközben megköszönte az ajándékokat. Emellett nagyon kedves, közvetlen és vicces volt, míg zavaromban azért próbáltam gyorsan néhány szót beszélgetni vele. A dedikálás befejezte után még egy kicsit álldogáltunk és beszélgettünk a stand körül. A kérdezősködőket felvilágosítottuk, mi folyik itt éppen (mondhatni inkább reklámoztuk), és jóleső módon pár ember sikerült is rávennünk, hogy megvegye Hannu valamelyik (vagy mindkét) könyvét, és hősiesen beálljon a sorba dedikáltatni. 

Közben sok mollyal összefutottunk, most nem listázom a nevüket. Nagyon örültem mind a régi, mind az új arcoknak, hogy találkozhattam velük. Sok kitartást kívántunk az Ad Astrásoknak, majd kimentünk pár molyismerőssel a parkba, hogy élvezhessük a napsütést, és egy kis erőt gyűjtsünk még pár környi nézelődéshez. Eljutottunk a D épületbe is, ahol megcsodáltuk a Könyvmolyképző legújabb példányait egy külön polcon, a régiekkel karöltve. Eltaláltunk a Ciceró standjához, ahol én kigyönyörködtem magam többek Catherynne M. Valente: A lány, aki körülhajózta Tündérföldet című könyvében. Szerettem volna megvenni, ha maradt volna még rá keretem, de ami késik nem múlik, úgyis nemsokára itt a Könyvhét is.

Az előzetes tervem az volt, hogy az egyórási Könyvmolyképző titkai című előadást nézem meg, végül változtattam rajta és helyette a fél kettőkor kezdődő beszélgetésre ültem be Ignacy Karpowicz lengyel íróval az Égiek és Földiek című könyvéről. Utólag igazán örülök, hogy így tettem, mivel nem sok ilyen profi beszélgetést hallgahattam végig, ugyanis az író mindig éppen annyit válaszolt, szépen adagolva, amennyit a szinkrontolmács kényelmesen le tudott fordítani. Az írónak  válaszai is érdekes és szokatlanok voltak, fergeteges humorral fűszerezve, ami a könyvéből is kitűnik a beszélgetésen hallottak alapján. A kiadó több érdekességgel is készült a beszélgetésre ellátogatóknak: mindenki találhatott a székén egy kínai szerencsesütit (könyves kapcsolat),  meg egy prospektust a kiadó kiadványaiból. A másik érdekesség, hogy a könyvből László Zsolt színész olvasott fel részleteket. Nem csoda, ha utána kis társaságunknak az első útja rögtön a beszélgetést követő dedikálásra vezetett, ahol páran   bűnösen el is csábultak és megvették a kicsit sem vékony könyvet és dedikáltatták. 

A délután maradék részében sétálgattunk, elmentünk enni és inni, és még nézelődni néhány utolsó környit, hátha még maradt volna valami a Könyvfesztiválon, ami esetleg kimaradt. Sajnos nem maradhattam tovább a többiekkel, mert mennem kellett, de így is örültem, hogy velük lehettem egy darabig.
Kihagyhatatlan élmény volt! Köszönöm a Könyvfesztivál szervezőinek, hogy lehetővé tették ezt az egészet! Örültem annak, hogy sikerült sok-sok régi ismerőssel összefutnom és beszélgetnem, és még néhány új arcot is megismernem. Remélem, hogy majd a Könyvhéten ismét tudunk találkozni. Én biztosan ott leszek, valószínűleg ismét csak szombaton.

Végezetül itt van egy kép az összes fesztiváli szerzeményemről: