A Bevelstoke-trilógia 2. része sajnos kevésbé tetszett, mint az első.
Már előre tartottam ugyanis attól, hogy az első részben szereplő Olivia Bevelstoke lesz a női főszereplő. A lány karaktere kevésbé volt szimpatikus, mert bár hasonlóan az a tipikus naiv, hűséges, őszinte, talpraesett angol lány, viszonylag jó humorral, mint Miranda, mégis túl kíváncsi, nagyszájú, meg valahogy kicsit idegesítő volt számomra.
Harry szimpatikusabb volt, lehet hogy azért mert nemesi származása ellenére hivatali munkát végez. Túl van egy nehéz frontra kivezényelt katonai időszakon is. Aztán miután hazajön még kémkedést is
vállal, amit azért profibban is csinálhatott volna. De hát szegény
szerelmes lett, meg ebből adódóan féltékeny és ez kissé elvonta a figyelmét a hatékonyabb munkáról.
Sebastian felolvasása haláli lehetett. Vagy legalábbis lehetett a nézők
reakcióit olvasva. Bárcsak én is ott lehettem volna. Gyanús, hogy titokban vagy ő írta vagy szerkesztette
azt a borzalmas könyvet, vagy titokban színészkedik, vagy valamilyen
titkos felolvasó klub tagja. Más opció egyelőre nem jut eszembe.
Alekszej herceg meg a testőre Vlagyimir is frenetikusak voltak. Főleg miután többet megtudunk róluk. Igazából ott kezdett az egész könyv nagyon izgalmassá válni. Róluk szívesebben olvasnék még, mivel érdekel, hogy milyen lehet az orosz nemesség, vagy az ottani kémhálózat.
Szóval ebben a kötetben inkább maguk az események voltak számomra izgalmasak: a leselkedés az ablakból, a kémkedés, az emberrablás, megfejelve egy nagyon egyedi és humoros leánykéréssel.
Viszont csalódottan vettem tudomásul, hogy a 3. részben nem Winston Bevelstoke lesz központban, hanem Sebastian. Bár az ő történetet is repesve várom, de azért hiányolom, hogy szegény Winston-ról nem tudhatjuk meg, hogyan és kivel éri utol „happily-ever-after”.
Alekszej herceg meg a testőre Vlagyimir is frenetikusak voltak. Főleg miután többet megtudunk róluk. Igazából ott kezdett az egész könyv nagyon izgalmassá válni. Róluk szívesebben olvasnék még, mivel érdekel, hogy milyen lehet az orosz nemesség, vagy az ottani kémhálózat.
Szóval ebben a kötetben inkább maguk az események voltak számomra izgalmasak: a leselkedés az ablakból, a kémkedés, az emberrablás, megfejelve egy nagyon egyedi és humoros leánykéréssel.
Viszont csalódottan vettem tudomásul, hogy a 3. részben nem Winston Bevelstoke lesz központban, hanem Sebastian. Bár az ő történetet is repesve várom, de azért hiányolom, hogy szegény Winston-ról nem tudhatjuk meg, hogyan és kivel éri utol „happily-ever-after”.
Történet: 4,5/5 pontból
Karakterek: 4,5/5 pontból
Kedvenc karakter: Sebastian, Alekszej herceg, Vlagyimir
Tetszett: Ismét a könyv humora. Sebastian felolvasása biztos fenomenális lehetett. Meg az tetszett, hogy végre behoztak egy izgalmas témát, mint a kémkedés, meg az orosz kultúra.
Nem tetszett: néha Olivia viselkedése
Borító: 5/5 pontból
Kiadás: Gabo Kiadó, 2012.
Oldalszám: 400
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése